A pap, aki nem tudott hazudni

szabina333  2010.04.18. 20:45

A  rendkívül csinos Luciana Duval repülőgépen tér haza Svájcból. Juan de la Cruz atya mellé szól a jegye, akit megszólít.

- Bocsánat, Atya, megtenne nekem egy szívességet?

- Természetesen lányom, mit tehetek Önért?

- Van egy dilemmám. Vettem magamnak egy remek elektromos szőrtelenítő-készüléket. Nagyon sokat fizettem érte. Jóval meghaladja a vámmentesen bevihető értékhatárt és attól felek, hogy elkobozzák. De Ön talán titokban át tudná vinni számomra a vámon, a reverendája alatt.

- Valóban át tudnám vinni, drága, de figyelmeztetnem kell, hogy még sohasem voltam képes hazugságra.

- Önnek olyan becsületes a képe, hogy öntől sohasem fognak kérdezni semmit - mondta Luciana és már át is adta a szőrtelenítőt.

Leszállás után az Atyára kerül a sor a vámvizsgálatnál.

- Atya, van Önnek bármiféle vámköteles áruja? - kérdezi a vámtiszt.

- A fejem búbjától a derekamig semmiféle vámolni valóm nincs, fiam.

A választ furcsállja a vámtiszt és továbbkérdezi:

- És deréktól lefelé?

- Van egy csodálatos szerkezetem, ami nők szolgálatára rendeltetett, de használva még sohasem volt.

A vámtiszt fuldokolva a nevetéstől:

- Rendben van, tessék továbbmenni, Atyám.